A natúrpark létrehozása számos előnnyel jár a térségünk részére, de a legfontosabb, hogy a természeti és kultúrtörténeti értékek sokaságát őrző Kapos mentén, a Dél-Tolnai-hegyháti tájon, valamint érintőlegesen a Völgységben vidékfejlesztés, gazdasági együttműködés, turizmusfejlesztés, környezeti nevelés és településmarketing valósul meg. Egyben térségi védjegy jön létre, amely a fenntarthatóságot is célul kitűző környékbeli vállalkozások helyi termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutását is segíti. A natúrpark cím az érintett települések számára is új lehetőségeket jelent a különböző pályázatok vonatkozásában.  

            A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény módosításait az Országgyűlés 2004. június 21-én fogadta el, melyben a natúrpark fogalma, valamint a natúrpark létrehozása meghatározásra került az alábbiak szerint: A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. (A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. §. q) Ez volt a natúrparkokra vonatkozó első hazai szabályozás, ezt megelőzően natúrparkok létesítésére nem volt jogi lehetőség Magyarországon. Ennek ellenére az ország több pontján alakult natúrpark  (Írottkő Natúrpark, Őrség-Raab-Goricko Natúrpark, Kerkamente Natúrpark, Körösök Völgye Natúrpark, Ipolymente-Börzsöny Natúrpark, Soproni Hegység Natúrpark) az önkormányzatok és nem kormányzati szervek közreműködésével. 

            2013-ban együttműködési megállapodás jött létre a magyarországi natúrparkok fejlesztéséért a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Magyar Natúrpark Szövetség (MNSz) között.

            2014-ben „A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. Szakmai és szervezeti-működési keretek meghatározása” került jóváhagyásra, mely meghatározza a natúrpark névhasználati címhez való hozzájárulást meglapozó szakmai háttértanulmány kötelező tartalmi elemeit,  az ajánlott szerkezetet és a tartalmi követelményeket.(http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Naturpark/Nat%C3%BArpark_koncepci%C3%B3_140116_elfogadott_m.pdf)

            A 2016-ban elfogadott „A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciója 2015-2030” a natúrparkok fejlesztési lehetőségeit fogalmazza meg. (http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Naturpark/Naturpark_fejlesztesi_koncepcio_2015_2030.pdf)

 

            Jelenleg az országban kilenc, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik (Vértesi Natúrpark, Írottkő Natúrpark, Pannontáj–Sokoró Natúrpark, Cserhát Natúrpark, Szatmár–Beregi Natúrpark, Hét Patak Gyöngye Natúrpark, Gerecse Natúrpark, Koppányvölgy Natúrpark, Körösök Völgye Natúrpark), mely az ország területének 4,1%-át teszi ki. Németországban 104 db, Franciaországban 43 db natúrpark működik. Ezeknek kiemelten jelentős szerepük van a helyi fejlesztések során. Az európai példák közül különösen jó gyakorlatnak számít a franciaországi regionális natúrparkok rendszere. A parkok kiemelkednek az önkéntes térségi összefogásban, együttműködésben. Fontos szerepet játszottak a regionális natúrparki karta megalkotásában, elfogadásában, és az abban rögzített vállalások következetes betartásában. Több európai országban jelentős az állami finanszírozás, melynek módja azonban eltérő. Van, ahol közvetlen feladatellátáshoz kötődik, és automatikusan adják, van, ahol a tevékenységek alapján pályázni lehet a támogatásra, de ebben az esetben a pályázati rendszerekben megjelennek a natúrparkok számára fenntartott pályázati csatornák. Számos országban természetvédelmi kategóriának számít, a védettségből adódó, kötelezően betartandó jogszabályi előírásokkal. Erre a típusra példa Németország, ahol a natúrpark a védett természeti területek egyik típusa, amelyre vonatkozóan a természet- és tájvédelmi törvény tartalmaz előírásokat. Sok országban szintén a természetvédelmi jogszabályok tartalmazzák a natúrparkot, mint területi kategóriát, azonban a szigorú jogszabályi védelem helyett a természeti örökség és a fenntartható hasznosítás közötti egyensúly megteremtésére helyezik a hangsúlyt. Ilyen célokkal hozzák létre például Svájcban a regionális natúrparkokat. Ausztriában a natúrparkokat a fenntartható fejlődés modellrégióiként értelmezik. Magyarországon is ez a modell terjedt el. Egyes országokban az önkéntes térségi összefogás, együttműködés áll a középpontban, a „négy pillér” közül a közösen meghatározott fő irányok kijelölésével. Erre jó példa a franciaországi natúrparki rendszer. (A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciója (2015-2030))

            A 2013-ban elfogadott Európai Natúrparkok Nyilatkozatában, melynek a Magyar Natúrparkok szövetsége mellett még 6 ország (Németország, Ausztria, Luxemburg, Franciaország, Svájc, Szlovénia) natúrparkjainak szövetsége közösen határozta meg a natúrparkok céljait és négy pillér került kijelölésre a natúrparki modell célrendszerében:

 

1.      pillér – A természeti és kulturális örökség védelme: a táj és a kulturális értékek gondozása, ápolása és megőrzése. A táj érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása.

2.      pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás: a helyi lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók szemléletének formálása a helyi természeti és kulturális örökségek, valamint a megőrzésükre tett erőfeszítések bemutatásán keresztül.

3.      pillér – Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint a táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, a megőrzést és bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).

4.      pillér – Turizmus és pihenés: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés segítése, támogatása.

 

            A szövetségek közösen kérték kormányaikat, hogy a 2014-2020-as európai uniós támogatási időszakban biztosítsanak forrásokat a natúrparkok keretében folytatott vidékfejlesztő munkához.

 

            Terveink szerint az általunk létrehozott natúrparkot a következő települések alkotják: Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Dúzs, Hőgyész, Mucsi, Lengyel, Kisvejke, Mekényes, Nagyhajmás, valamint Mágocs. A lehatárolt terület a Tolna-hegyhát erdővel fedett dombsági táját öleli körbe, valamint két Natura2000 hálózat által érintett területet (HUDD20026 - Lengyel-Hőgyészi erdők, HUDD20033 - Nagyhajmási-dombok) is magába foglal. A 12 település által létrejövő terület nagysága 350,28 km2, mely a már meglévő natúrparkok között a hetedik helyet foglalja el. Lakosságszámot tekintve több, mint 29.000 főt érint.  A tervezett natúrpark területén 27,6%-os az erdősültség aránya, mely az ország erdő művelési ág arányát (21%) több, mint 6%-kal haladja meg

 

            A Tolnai-hegyhát átlagosan 220 m tengerszintfeletti magasságú (legmagasabb pontja: Papdi-hegy 286 m) kistájat nyugaton a Kapos választja el a Külső-Somogytól, északon és keleten a Sió-Kapos Mezőföldtől és délen Mucsi-Hidas patak tagolja el a Völgységtől. A terület felszínét löszfedte hegyhátak, keskeny gerincek és változatos völgyek tagolják. A natúrpark elnevezésére a táji adottságokat és a magyarországi kistájainak kataszterét tekintve javasolt a Kapos-Dél-Hegyháti Natúrpark. Előbbi azért szükséges, mert az országban több hegyháti terület van, emellett pedig ezen a területen meghatározó szereppel rendelkezik a Kapos folyó, így adva magát az elnevezés is.

            A települések identitását nézve is sokkal jellemzőbb, hogy a lakosság hegyháti településnek tekinti magát függetlenül a földrajzi kistájbeosztástól. A bejárások során is azt tapasztaltuk, hogy bár táji besorolás szerint pl. Mágocs, Nagyhajmás és Mekényes a Völgységhez tartozik, lakosai mégis hegyhátiaknak vallják magukat, míg pl. Mucsi, mely tájföldrajzi vonatkozásban helyezkedik el a Hegyháton és a Völgységben, mégis inkább érzi magát völgységinek. Bár Kisvejke tájföldrajzi szempontból kevésbé illeszkedik a natúrpark területéhez, azonban a kiváló minőségű és egyedi helyben készített termékei miatt szeretnénk őket is bekapcsolni ebbe a kezdeményezésbe.

            Szakirodalmi tanulmányok áttekintését követve is elmondható, hogy egy-egy táj lehatárolása vizsgálati szempontokként is igen eltérő lehet, hiszen a Völgység tekintetében a földrajzi tájegység nem azonos a néprajzival és eltér a közigazgatási egységtől is. A pontos lehatárolását nehezíti, hogy a Völgység történeti kategória, neve a népi tájnévadásban ered, amely többé-kevésbé a közigazgatási járásokkal volt párhuzamban. Azonban a járások területe a 18. századi létrejöttétől kezdve állandó változásban volt, hol több, hol kevesebb település tartozott hozzá. A természetföldrajz elsősorban földtani és geomorfológiai alapon vizsgálja meg, így a Tolna-Baranyai-dombvidék morfológiailag két elkülöníthető részre bontható: Völgységre és Hegyhátra. A néprajz tudomány a felszín tagolódására alapoz, de történeti-társadalmi és nemzetiségi változásokat is figyelembe vesz. Minden tudomány a saját szempontrendszere szerint határozza meg a tájak pontos területét, azonban éles határvonalakat egyetlen táji egység vonatkozásában sem lehet húzni.(SZŐTS Z. 2007)

 

 

A bejárások alapján néhány példa a települések főbb értékeiről:

 

Település építészeti, valamint egyedi értékek: Lengyel (svábházak, babamúzeum, Gróf Apponyi kastély,"Svájceráj"), Döbrököz (homokhegyi kápolna), Nagyhajmás (Mári néni vendégháza - sváb lakóház, katolikus templom - Dorfmeister oltárkép, evangélikus templom - Jézus feltámadása oltárkép, tájház), Mucsi (Valerius Felicianus, római vértanú ereklyéje, paplak, Papdi kápolna - híres búcsújáró hely), Hőgyész (csicsói templom, Apponyi-kastély, zsidó zsinagóga), Mekényes (evangélikus templom)

Természeti és tájértékek: Döbrököz (Koszorús-hegy - Majális), Kurd (Csigásvölgy, Iván-árok), Hőgyész (Malom-hegy), Lengyel (Anna-fürdő - erdei iskola, lombkorona sétány, Sánci-tető, vadaspark, tanösvények, Szentkúti kunyhó-Ökoház), Natura2000 területek (Nagyhajmási-dombok, Lengyel-Hőgyészi erdők), Mágocs (Kurkulai-erdő), Szálláspuszta - parkerdő

Helyi, főként kézműves értékek: Lengyel (gyümölcs üzem, borászat), Kisvejke (gyümölcs üzem, helyi termékek), Kisvejke (pálinkafőző, gyümölcs feldolgozó), Nagyhajmás (fazekas), Dúzs (borászatok)

 

            Ezen értékek azért is nagyon fontosak, mert általuk a Tolnai-hegyhát természeti alapjára komplex turisztikai szolgáltatást lehet felfűzni és ha csak Dombóvár tekintetében nézzük az éves helyi turizmusból származó bevételeket, akkor láthatjuk, hogy nem elhanyagolható feladat az idegenforgalmi attrakciók bővítése, fejlesztése.

 

            Az elmúlt hónapokban már megkezdődtek a natúrpark létrehozásával kapcsolatos egyeztetések. Szeptember 9-én egy megalapozó megbeszélés történt a területhez kapcsolódó települések vezetőivel, akikhez másnap el is látogattunk. A megbeszélés során egyértelművé vált, hogy a környékbeli települések is támogatják a kezdeményezést, valamint aktív szerepet szeretnének vállalni a megvalósításban.

            A fent említett településekkel többször került sor konzultációra. Szeptember 10-én ellátogattunk Döbröközre, Kurdra, Lengyelre, valamint Kisvejkére. Október 18-án és 19-én pedig Dúzs, Nagyhajmás, Hőgyész, Mucsi, Mekényes polgármesterei , illetve Mágocs jegyzőasszonya fogadott minket, ahol elhangzottak a natúrparkkal kapcsolatos elképzelések, majd a települések vezetői körbevezettek minket és bemutatták a községeikben rejlő potenciálokat. Az egyeztetések során pozitív visszajelzéseket kaptunk, az érintett települések egyöntetűen támogatják a natúrpark létrehozását.

            November elején kezdjük meg a tárgyalásokat a Gyulaj Zrt, az Észak-Hegyhát Mikrotérségi Unió, valamint Mágocs község vezetésével. A Gyulaj Zrt, mint a Dél-Tolnai-hegyhát állami tulajdonú erdeinek vagyonkezelője, nagyon fontos szerepet játszik a natúrpark létrehozásában, ezért elengedhetetlen a velük való tárgyalás is.

 

            A natúrparki névhasználati cím megszerzésének feltétele egy natúrparki szakmai háttértanulmányt és fejlesztési koncepció megalkotása. 

            A névhasználati cím megszerzéséhez egy szövetség vagy egyesület létrehozása a legcélszerűbb, hiszen így nem csak önkormányzatok, hanem civil szervezetek,  intézmények, magán személyek vagy gazdasági szereplők is bevonhatók.


/ Hozzászólások (0)