hu | en | de



Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi terület



Az észak-déli irányban húzódó Kis-Konda-patak völgye földrajzi elhelyezkedését tekintve a Külső-Somogy középtájban és azon belül a Dél-Küldő-Somogy és a Kelet-Küldő-Somogy kistájban található.


Ekkor a jelenlegi Dombóvár területét a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódásából maradt vissza az a 70-200 méter vastagságú agyag és homokréteg, amely a terület alapkőzetét alkotja.

A földkéreg mozgásának köszönhetően 2 millió évvel ezelőtt az akkor még egységes felszínborítás megváltozott, felszabdalt lett. Az így kialakult kisebb-nagyobb völgyek távoli területeket kötöttek össze. Így például a Bakony területéről lefolyó vizek akadály nélkül jutottak el a Kaposig vagy akár a Dráváig. 

A Kis-Konda-patak völgye jelenlegi szerkezete 10-15 ezer évvel ezelőtt alakult ki, mikor is a Kapos-folyó kialakította medrét. A Konda-patak a Leperdi-, a Faluberki- és a Borjádi-árok egyesülésével keletkezett.
A Szakcs település északi határában eredő források biztosítják a konda-patak létezését. Szakcstól egészen Dombóvárig terjedő szakaszon összesen 28 db víztározót és halastavat építettek az elmúlt 50 évben.
A Konda-patak völgyének ökológiai folyosó szerepe ezzel megváltozott, hiszen a mesterséges szabályozás a fajok vándorlását lekorlátozta, ugyanakkor megosztotta az egész völgy élőhelyeit.
Így történhetett meg az, hogy a kevésbé látogatott halastavak környékén nem ritkaság a fekete gólya, réti sas vagy akár a cigányréce.
A tavak kialakítása egyben mozaikossá tette a tájat, amely a környező agrársivatag üde színfoltja lett.
A XX. század eleji birtokszerkezetek és tulajdonviszonyok átalakulásával mára jelentős változáson ment keresztül a növényvilág is. A korábbi patakmenti ligeterdőknek ma már csak néhány hírmondója maradt a völgy teljes területén. A mézgás éger mellett megtalálható a fehér fűz és a fehér nyár, ezek az élőhelyek tavasszal ligeterdei képet mutatnak, míg nyár végén a pangó víz miatt láperdőre hasonlítanak.
A Kis-Konda-patak völgye Dombóvárt kettéosztja.
Így a természetesen kialakult völgy több funkciót is betölt. Egyrészt ökológiai folyosó az élőlények számára, másrészt rekreációs lehetőség a várost lakó polgárok számára, nem utolsó sorban pedig fontos szűrő szerepet tölt be, hiszen jelentős élőfa készletének köszönhetően tisztítja a város levegőjét.
A Kis-Konda-patak völgyét Dombóvár Város Önkormányzata 2004-ben helyi rendeletben védetté nyilvánította. Tette ezt mindazért, hogy az itt élő lakosság jobban megismerje és ezáltal védje saját környezetének természeti értékeit.
A terület növényvilágáról elmondható, hogy a város határában lévő területekre jellemző a természetközeli élőhelyek megjelenése, mint például a fűz-, nyár- és égerligetek, addig a város  belterületét érintő szakasz jelentős antropogén hatástól szenved, vagyis mesterséges, ember által kialakított képet mutat. Itt jellemző a telepített nemes füzes és tájidegen lucfenyő megjelenése.
A Kis-konda-patak völgyének madárvilága is rendkívül gazdag.
A város kitüntetett szerepben van, hiszen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 28. számú helyi csoportja folyamatosan figyeli a völgyben költő és vonuló madarakat, így szinte naprakész a völgy madárfaunájának fajlistája.
A változatosság kedvéért néhány faj: barna rétihéja, kis- és nagykócsag, fehér- és fekete gólya.


A Kis-Konda-patak völgyének interaktív bemutatása a Dombóvári Önkéntes Természetőr Egyesület (DÖPTE) Természetőr Bázisán tekinthető meg. 

minden korosztály számára érdekességeket rejtő kiállítás az év minden szakaszában előzetes bejelentkezés alapján díjmentesen látogatható.